Tass Marianne

SÉTÁK

Vannak utcák, ahonnan csak
a nekem-elég nyüzsgés árad,
hol a lüktető árú-halmaz
nem érinti belső szobámat.

Vannak utak, hol talpamon az
apám, anyám lábnyomát érzem,
van utca, ahol merenghetek:
mért nem te lettél tükörképem.

Van néhány utca, hol bolyongva
gondolataim rámtalálnak,
van néhány utcasor, ahol már
úgy lélegzem, mint a házak.

A mű szerzői jogi védelem alatt áll, a szerző szíves engedélyével közöljük.